idegesítő idegen

Kb. két héttel ezelőtt történt velem, hogy reggel igénybe vettem a remek bkv szolgáltatását mint általában, és megpróbáltam zavartalanul eljutni A-ból B-be. Na hát a zavartalanság fogalma már a borároson megbukott. Miközben nyilván ordít a fülembe a zene, hogy minél kevésbé halljam a körülöttem lévők szuszmogását, ahogy keltem át a síneken, konstatáltam hogy a periférikus látószögembe behajol valaki és nagyon masszívan magyaráz. Először azt hittem hogy ismerem, aztán ránéztem és rájöttem hogy nem. Mondom jó, egye fene, kikapom a fülest és ne kímélj. Hát kedves barátunk, jól szituált egyetemista jelleg, elkezdni nekem kedvesen ecsetelni hogy szerinte nem kéne fekete tussal kihúznom a szemem mert hogy amúgy is elég szép, és ezzel csak elkúrom. Hát mondom fater szíved joga hogy mit gondolsz, de nyilván azért nézek ki így mert ez tetszik. Erre ő közölte hogy ez csak egy tanács, majd felajánlotta hogy én is adhatok neki tanácsot. Ohh mondom köszi, igazán gáláns vagy, de miért is adnék neked bármilyen tanácsot amikor nem is ismerlek?! Hát lényeg a lényeg mondtam hogy szerintem függesszük fel a társalgást, köszi, és ezen a ponton visszahelyeztem a zenét a fülembe.


Erre két nappal ezelőtt ismét eme remek bkv keretein belül megint sikerült összefutni ezzel a kedvesen mosolygó ám annál idegesítőbb lénnyel. Megint csak nemes egyszerűséggel belelógott az aurámba és hevesen járt a szája, mire ismét kikaptam a fülest, hogy várjam a kéretlenül kapott tanácsokat. Ő rendkívül bájosan közölte hogy "látom megfogadtad a tanácsomat, mert most nem vagy kisminkelve" (éppen halványan volt kisminkelve a szemem és gondolom némi nemű szürke hályog lehetett a szemén és ezt nem vette észre) és mellé mereven villogtatja a fogsorát mosolygás címszóval. Hát mondom haver, éppen ilyen kedvem volt, amúgy a páromnak is meg nekem is úgy tetszik ha vastag fekete máz van rajta. Erre ő baromi szellemesen " akkor most a párodnak nem tetszik??!! " ezen a ponton kezdett elrobbanni az agyam... mondom DEEE!!! NEKI MINDENHOGY TETSZIK, SZIA!!!!!

Azóta mindennap kikenem ha nem is feketével, de legalább egy sötét kékkel és alig várom hogy még egyszer beszóljon, olyan bemutatót kap a színészi képességeimből, hogy azt még a jó Törőcsik Mari is megirigyelné. Remélem egy életre elveszem a kedvét attól hogy hozzám szóljon korán reggel...illetve a nap további részeiben is.... :D

kontakt

és eljött a várva várt pillanat, mostmár a jó fészbukon is fent vagyunk. tessék lájkolni na! :)

élménybeszámoló

Tehát a kiállításról a következő a helyzetjelentés:
Szépvolt, jóvolt, megvolt :D

Na de viccen kívül. Rettentő nagy erőfeszítések árán sikerült megcsinálnunk a képeket, szerintem rekord időt futottunk, ugyanis 1 hónap alatt 32 db 50x70-es paszpartuval ellátott - és egy 70x100-as paszpartu mentes képet sikerült összehoznunk. (ez volt a tervezett cél, tehát konfettit nekünk most!) a készítésről csak annyit, hogy rettenetes állapotban voltunk, a napok csak nyomokban tartalmaztak alvást, festés közben én úgy döntöttem h festékes ecsettel a kézben pislogok egyet, ennek az lett a következménye, hogy ravatal pózba, ülve elaludtam. :D (itt megjegyezném Jucó nem mert rám nézni...) Ezen kívül a másik nagy hasadás akkor volt, amikor rátaláltunk egy 80as évekbeli örökzöldre, nevezetesen a Modern Talking - Brother Loui című slágerére. Thomas Anders és a jó Díter neve már önmagában indokolatlan nevetésre ad okot, hát még a felcsendülő dallam, valamint az oktalan szájfény használat. Valamint volt még egy nagy error akkor is, amikor megtaláltuk Jessica Simpson remek feldolgozását a These Boots Are Made For Walking-ra...hát amikor a klipp vége felé autót mos "erotikusan" (pff...) az megint csak kötelező agyfaszra ad okot. Csak ajánlani tudom :D persze a görcsök mellett tényleg nagyon keményen dolgoztunk hogy mindennel időre kész legyünk, és sikerült. Eljött a nagy nap. Rohantunk. "Kínaiba be, ruhát felpróbálni a fülkébe, ez nemjó, akkor át a másik kínaiba, jo ott egyből 3 ruhát húzz magadra, egy jó, egy középszar, egyből meg nincs méret, akkor vissza az előző boltba. de várj, ott láttam egy másik boltot, hát ez a a ruha hogy a p*csába van megvarrva...?! úristen ez egy poncsó vidd innen... de én lilát akarok, ...itt egy kötött lila, köszi ez jó, elvisszük, fizetünk, az a sál is jól néz ki, -megkapod karácsonyra." jolvan, ruhabaj ezzel letudva. akkor irány a fodrász, mert szorít az idő. 2, azaz kettő hónap után ismét lett hajszínem csodával határos módon, valamint rakattam két gumót is fejemre, tehát legalább 4 embertől  megkaptam h "te vagy Leila hercegnő?! - nem, anyád vagyok lóháton " :D jolvan átértünk hozzánk, gyors öltözés meg smink, hogy a kudarc helyett arcunk legyen. majd amikor teljes harci díszben voltunk, Jucóval egymásra néztünk és a következő mondat hagyta el a szánkat:  "b*szki lánynak érzem magam?!" :D na végre leértünk a galériába, akkor már Lexi segítségével serényen csináltuk a kaját a jónépnek, közbe mi természetesen ettük a megmaradt csemege ubi végeket, meg egy két katonát még, mert egész nap koplaltunk. természetesen ezt a részt is elvicceskedtük mint minden más szitut :D. hát gyűltek az emberek, egyre többen, aztán még többen, és még többen. mindenki mindent megnézelődött, aztán elkezdődött a beszéd, amit oda nem illő módon végig kacarásztunk. nembaj ezt is túléltük, mindenkinek minden tetszett, kis pezsgő, kis gratuláció, és iszonyat mennyiségű kő gördült le rólunk :D tehát egy szóval : MEGÉRTE!!!
és nagyon szépen köszönjük mindenkinek aki segített, támogatott, a helyszínt biztosította, mecénáskodott, és hogy eljöttetek azt a legjobban.
:)